Egy nagyszerű asszony


1Sám 4,19-22
A fájdalom minden kisebb értékű dolgot háttérbe szorít, nagy fájdalom idején csak a szívünk legdrágább dolgai juthatnak eszünkbe, mert a fájdalom minden erőt és figyelmet magának követel és emészt fel.
Fineás felesége nagyszerű asszony volt. A hirtelen jött gyászhírek és a vereség híre idő előtti szülést indított meg, de a fiúnak nem tudott örülni ez a csodálatos asszony, mert szívét egyetlen fájdalom töltötte el: odavan Izrael dicsősége. Akinek minden kincse csak az Isten népének ügye, annak öröme és bánata sem táplálkozhat más forrásból. Abban az időben aligha szerette még valaki úgy az Úr ügyét, mint Fineás felesége. Az anyai érzést túlszárnyalta benne a gyülekezetre mért csapás feletti nagy fájdalom. A szülés gyötrelme nem hozott szót ajkára, de a frigyláda elvesztése jajkiáltásra bírta. Gyorsan nevet adni a fiúnak, éspedig nem az apa nevét, nem is valamelyik rokonét, hanem egy egész életre emlékeztető nevet: Ikábód, azaz odavan Izrael dicsősége. Elhagyta az Úr az ő népét bűnei miatt. Ez az asszony egy napon vesztette el férjét és apósát és kapott egy gyermeket. Kettős gyászban és egyszeri örömben azonban nem ezt ismétli, hanem azt a harmadikat: „Odavan Izrael dicsősége.” Nem a hadi siker elmaradása felett siránkozott, hanem azon, hogy a frigyláda, Isten jelenlétének záloga idegen kézbe került. Minden fájdalma és öröme felett ez volt az egyetlen mondanivalója: Isten nevére szégyent hoztunk, elhagyott minket az Úr, viselje ezt a nevet a fiam.


Ha a mai napon volt valami örömöd, nem sajdult-e bele a fájdalom, hogy Isten népe szétzilált sorokban fut, elhagyva kijelölt szolgálati helyét? Sem az imaőrség, sem az Igével való vigyázás hősei nem láthatók sehol, a böjtölés óriásai pedig sehol sincsenek, Ikábód. Nem fénylik Istennek dicsősége az Úr népe között, a szövetség drága Krisztusa hűtlen életünk miatt gyötörtetik. Ha házasságod a te fő ügyed, vagy gyermeked, vagy akár apró kis múlandó földi ügyeid, akkor messze vagy ettől az ószövetségi nagyszerű asszonytól, s életeddel hirdeted lkábód: odavan Izrael dicsősége, Fineás felesége felkiáltásában előbb a frigyládát, azután apósát és férjét említi. Halálra ítélt pap felesége volt ez az asszony, mégis megállott a legfőbb jóban, szíve ügye mégis az a megcsúfolt szövetség volt. Mekkora erő rejlett ebben a gyönge nőben. Felkiáltásában apósát, a főpapot és férjét, a megromlott papot jajgatja el, de a végén, amikor már alig volt ereje, csak a frigyládát említi.


A te utolsó sóhajtásod ebben a pillanatban mi lenne? Talán kicsiny ügyek is oly nagy gyászba borítanak téged, hogy nem látod tőle, mennyire odavan, eltűnt Isten dicsősége népe közül!
Fordulj most komolyan Jézus felé, hadd gyúljon fel és keljen fel világossága rajtad, engedj egy keveset abból a dicsőségből benned és rajtad feltámadni, hogy visszatérjen Izrael elveszett dicsősége. Addig pedig minden öröm és ajándék fölé írd oda: IKÁBÓD”.

Id. Zimányi József